| Ellátogatunk a legközelebbi tükörszerverre (innen lehet vállogatni) és leszedjük a nekünk megfelelő architektúrúra készített iso-kat. Választhatunk: vagy 5 CD lemezről telepítünk vagy egy DVD. Jogosan merülhet fel a kérdés: mi foglal ennyi helyet? A válasz végtelenül logikus, a rendszerhez mellékelt programcsomagok, melyeknek csak egy része települ fel most - a többit egyénileg, szükség szerint tudjuk feltenni.
Amúgy telepítéssel itt sincs semmi különös: betesszük a helyesen kiírt lemezt (DVD vagy CD) a meghajtóba és újraindítjuk a gépet. Ha minden rendben van, akkor elkezd az optikai egységről bootolni a gép. Rövid rendszerindulás után néhány alapvető kérdés jön. Partícionálásnál automatikusan a memória mennyiségtől és szabad helytől függően felajánl egy egyszerű partíciókiosztást, melyet - ha még nem csináltunk ilyet - célszerű elfogadni, de vigyázzunk, mert ha hozzányúlunk más meglévő partícióinkhoz, adatot veszthetünk! Ezután felmásolódnak a csomagok (gép teljesítménytől függően ez fél-egy órát vesz igénybe), majd néhány fontosabb beállítás (internet, felhasználók, jelszavak) és készen is vagyunk, indíthatjuk is a rendszert, sőt még újraindítás sem szükséges.
Indulás után, a bejelentkezést követően (melyet opcionálisan kikapcsolhatunk, ha egyedül használjuk a gépet és nem akarunk folyton jelszót beírni) elénk tárul legújabb szerzeményünk. Kicsit zavarbaejtő lehet: kinézetre és elrendezésre meglehetősen hasonlít egy Windows rendszerhez, de mégsem az, így nem fognak működni az ott megszokott dolgok. Viszont szerencsére hamar bele lehet tanulni, csak egy kis időt kell rászánni, hogy megismerjük.
Szerencsére a főmenü eléggé átláthatóan fel van építve, a programok kategorizálva találhatóak meg benne. A legfontosabb alkalmazások ikon formában az asztalon is helyet kapnak, ilyen a meghajtók, nyomtató, hálózat, kuka, valamint Firefox és Office. Itt is érvényes, hogy mindent a végtelenségig testreszabhatunk, ahogy csak jólesik.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
