El�sz�r is a Linuxokon minden f�jl. �gy a part�ci�k is f�jl form�ban manifeszt�l�dnak: speci�lis eszk�zf�jlok form�j�ban, melyek a gy�k�rk�nyvt�rban tal�lhat� /dev k�nyvt�rban helyezkednek el. (Linux alatt a k�nyvt�rszerkezet alapja a gy�k�rk�nyvt�r, innen �gaznak le az egyes k�nyvt�rak.)
M�sodszor az eszk�z�k a k�beleken t�rt�n� elhelyezked�s�k alapj�n k�l�nb�ztethet�k meg:

• Primary Master - hda meghajt�
• Primary Slave - hdb meghajt�
• Secondary Master - hdc meghajt�
• Secondary Slave - hdd meghajt�

Ezen bel�l pedig az egyes part�ci�k sz�mokat viselnek, teh�t a Primary Master vincseszteren l�v� els� meghajt�ra a /dev/hda1 f�jl mutat, a m�sodikra a /dev/hda2, �s �gy tov�bb.
A DVD �r� lesz a /dev/hdc, a DVD olvas� a /dev/hdd meghajt�. Egyszer�, nem?
Eszerint a logika szerint n�zve �ltal�ban a C: meghajt� a hda1 nevet viseli.

(Ezeket a f�jlokat azut�n a k�nyvt�rszerkezet tetsz�leges alk�nyvt�r�ba bef�zhetj�k, de err�l majd k�s�bb.)

Vegy�nk egy p�lda vincsesztert, amely az al�bbi k�pen l�that�: Ez a Primary Master k�belen l�g, �s a part�ci�k is j�l l�that�k rajta. (Teljesen v�letlen�l Linux van rajta. Fogalmam sincs hogy ker�lhetett r�...)

T�bb minden is megfigyelhet�: egyr�szt a f�jlrendszerek t�pusa.
Linux alatt nem a megszokott NTFS �s FAT32 f�jlrendszereket haszn�lunk, hanem ext3 vagy ReiserFS f�jlrendszereket. Mindkett� un. napl�z� f�jlrendszer, �s sz�mos el�nye van a Windows alatt haszn�lt f�jlrendszerekhez k�pest. (van n�h�ny h�tr�nya is, de ezen tulajdons�gok r�szletez�s�vel nem t�lten�nk ki a cikk k�vetkez� 40 oldal�t.)

Mindemellett a Windows alatt haszn�lt NTFS �s FAT32 f�jlrendszerek Linux alatt gond n�lk�l olvashat�k, a FAT32 �rhat� is, az NTFS �r�sa, b�r k�ls� megold�sokkal �s a kernelben tal�lhat� meghajt�val egyar�nt megoldhat�, m�g nem 100%-ig megb�zhat�.

Megfigyelhet� m�g egy ugr�s a sz�moz�sban: ahogy Windows alatt is, itt is l�trehozhatunk kiterjesztett f�jlrendszereket. Ennek t�nyleges ok�ba ne menj�nk most bele, a l�nyeg, hogy n�gy els�dleges f�jlrendszert hozhatunk l�tre, ezek lesznek 1-4-ig a part�ci�k, �s ha kiterjesztett (extended) part�ci�t hozunk l�tre, az mint egy k�l�n els�dleges part�ci�bejegyz�s j�n l�tre, �s hozza l�tre a saj�t part�ci�s t�bl�j�t, minek k�vetkezt�ben 5-t�l felfele sz�moz�dnak a t�nyleges part�ci�k. (A p�lda k�pen k�t els�dleges part�ci� ut�n hoztunk l�tre egy kiterjesztettet, ami a hda5-�s swap part�ci� -ld. k�s�bb- emiatt l�trej�tt a hda3 extended, de mi t�nylegesen a hda5-tel tudunk valamit kezdeni. hda4 nincs, de m�g lehetne, ellenben tov�bbi extended part�ci�k tal�lhat�k hda3-on "bel�l" ezek a fels� k�pen a vil�gosk�k keretben is �ssze vannak h�zva: hda6, hda7...)