Ha eddig kizárólag egyetlen rendszerrel dolgoztál (esetleg ugyannannak a különböző verziójával), akkor furcsának és szokatlannak tűnhet néhány dolog, ami másképpen van. Sok disztribúció célozza meg, hogy valamennyire Windows hatást keltsen, ezzel segítve, hogy a felhasználó "otthon" érezze magát. Nem szabad fenntartásokkal ismerkedni, annak semmi értelme nincs, hogy csak azért telepítünk Linux rendszert, hogy bebizonyítsuk magunknak, hogy semmire sem jó. (Gondoljunk bele, amikor először ültünk gép elött, mit éreztünk) Ha nyitott vagy, hamar el tudod sajátítani a használatát.

Először abba szalad bele a mit sem sejtő felhasználó, hogy nincs C: sőt a fájlrendszerben sehol nem lehet meghajtót váltani. Grafikusan még csak-csak van pár ikon, mint merevlemez hda1 néven vagy CDROM cdrecord esetleg dvdrom néven. Ennek az az oka, hogy a Unix szerű rendszerek más filozófiát vallanak: van a gyökér fájlrendszer a / és minden ennek a részét képezi. Így a merevlemezek és cserélhető médiák is egy könyvtárban kapnak helyet (általában a /mnt alatt, illetve újabban a /media alatt). Vagyis a dvd olvasót a /mnt/dvdrom néven érhetjük el.

A hda1 pedig arra utal, hogy merevlemezről van szó (hd), a harmadik karakter az elhelyezkedésre utal (a - primary master, b primary slave, c secondary master...) a sorszám meg a partíció sorszáma.

Eleinte rengeteg problémába belefutunk, de csak így tudjuk megtanulni a használatot. Ha elakadsz, ne add fel! Tedd félre egy napra, egy hétre, vagy hónapra, kérj segítséget, olvass el, amit csak tudsz. Először mindenképpen érd el, hogy otthon érezd magad a grafikus felületen - aztán később (szintén egy cikk témája lesz) meg lehet próbálkozni a terminál-emulátor parancsokkal való vezérlésére is, ami esetenként sokkal gyorsabb és hatékonyabb, de ezt mindenki döntse el maga.