| A terjesztsek kzti klnbzsget sok oldalrl meg lehet kzelteni, mi az egyik legkzenfekvbbet vennnk, a csomagkezelst. Mivel a kdok folyamatos fejleszts alatt llnak, ezrt a gpnkn lev programok viszonylag hamar "elavulnak", kijn bellk egy jabb, mely tbbet tud. Sokszor az j kiads megjelensnek oka nem a fejleszts, hanem egy ismert biztonsgi hiba, hinyossg javtsa. Emiatt viszonylag gyakran frisstjk Linuxunkat, ami bizony igen sok id s energiabefektetst ignyel, hiszen legtbbszr kzzel kell megejteni azt. Nos, ezen kvn(t) vltoztatni a csomagkezels.
A nylt forrskd rendszerek elnye a programok elosztottsga. Nagyon sok program hasznlja pldul ugyanazt a megjelent felletet, ilyenkor azonban minek abbl tbb pldny? A program kzli, hogy neki erre szksge van, ha mr felteleptettk, akkor nincs is vele dolgunk, ha mg nem akkor meg felrakjuk, s tbbet nem kell vele foglalkozni.
Ezt a kt gondolatot gyrja ssze a csomagkezels: a programok "elaprzsa" miatt sokszor az egyes rszprogramok nllan frisslnek, viszont meg kell azt is oldani, hogy ha egy program ignyel egy msikat, akkor a teleptsnl az sszes fggsg felkerljn.
Termszetesen nem is lenne Linux a Linux, ha ennek a problmnak megoldsra nem szlettek volna egymstl gykeresen eltr megoldsok.
Mr maguk a csomagok is sokflk lehetnek:
- Tartalmazhat egy programcsomag lefordtott binris llomnyt, amit csak be kell msolni a megfelel helyekre s ksz is vagyunk.
- Tartalmazhat forrskdot, s azt miutn letltttk gpnkre ott helyben fordtjuk le.
Ez alapjn csoportostva a disztribcikat:
- Forrs alap disztribcik
- binris csomag alap disztribcik, ezen bell:
- .deb alap disztribcik
- RPM alap disztribcik
- .tgz alap disztribcik
| |