A forr�s alap� disztrib�ci�kn�l a csomagkezel� az adott programok forr�s�t t�lti le, �s azt a g�p�nk�n leford�tja futtathat� �llom�nny�. Ez roppant id�ig�nyes munka, m�g ha a l�p�sek automatiz�lva is vannak, azonban a v�geredm�ny egy, a g�p�nk adotts�gait �s lehet�s�geit kihaszn�l� rendszer lesz, magyarul: piszok gyors.
Itt a probl�m�t a rendszer naprak�szen tart�sa jelenti, hiszen amennyiben egy programb�l kij�n egy �j v�ltozat, azt ism�t le kell ford�tani, esetleg minden f�gg�s�g�vel egy�tt.
Kis g�pen ez ak�r egy napba is telhet.

Ilyen rendszer p�ld�ul a Gentoo, illetve nagyj�b�l ilyen a Slackware (r�szben).

T�bben �gy gondolt�k, hogy sz�p sz�p, de az�rt a g�pet haszn�lni is szeretn�k, �s nincs kedv�k ennyit sz�sz�lni a rendszer karbantart�s�val. Akkor meg mi�rt a g�p�nk�n ford�tsuk le? K�sz�ts�nk ink�bb kev�sb� hardver-specifikus �llom�nyokat, amit tetsz�leges hasonl� g�ppel rendelkez� ember haszn�lhat.
Ilyenkor a g�p�nkre valamilyen csomag form�j�ban egy leford�tott programot telep�t�nk, ami csak bem�sol�dik a megfelel� helyre, �s k�sz.
Term�szetesen ezek a rendszerek a forr�s alap�akhoz k�pest lassabbak, azonban a karbantart�sra ford�tott id� a t�red�ke.
Ilyen rendszer pl. a Red Hat (Fedora core) a Debian, magyar vonalon az UHU, a BlackPanther OS.

Ez ut�bbi, k�szre ford�tott bin�risokat haszn�l� rendszerek tov�bbi k�t r�szre oszthat�k aszerint, hogy milyen csomagot haszn�l. A k�t csomagkezel� alapjaiban k�l�nb�zik egym�st�l, mind gondolkoz�s�ban, mind a csomag megval�s�t�s�ban, ez azonban felhaszn�l�i szemmel nem relev�ns k�rd�s, mindkett� j�l m�k�d� megold�s.