| Trjnk vissza a Linuxhoz. Linux disztribcinak neveznk minden olyan Linux rendszert, amelyben Linux rendszer mag mkdik. Maguk a disztribcik elklnlnek egymstl, fejlesztsk egymstl fggetlenl zajlik. Olyan ez, mint ha minden autban ugyanaz a motor lenne, de azokat att mg ugyangy kln gyrakban szerelnk be a kocsikba: a kocsik lnyegesen msok lennnek, br funkcionalitsuk alapja ugyanaz a motor. Nagy vonalakban gy mkdik a dolog, hogy a kernel-fejlesztk folyamatosan fejlesztik a rendszermagot, kiadjk, majd a disztribcik rptenek. A klnbz disztribcikrl bvebben a distrowatch.org oldalon lehet olvasni, kzlk a legnpszerbb kiadsok kz tartozik a Debian, Suse, Mandriva (volt Mandrake), Ubuntu, Fedora Core, Slackware s mg hosszan sorolhatnm. Sok klnbsg tallhat az egyes disztribcik kztt: van felhasznlbart, s van "fapados", ahol a funkcionalits a lnyeg (elvgre szerverre minek grafikus varzsl?), van amelyik kizrlag kereskedelmi, van ami rszben az s van ami csak letlthet. Ezen kvl mindegyik rendelkezik egyni tulajdonsgokkal, mint a belltkzpont, csomagkezels (programok kezelse). Mindegyik disztribci ms egy kicsit alapbl, de termszetesen a felhasznln mlik, hogy mennyire alaktja t. Persze ezek kztt is tallhatak azonos cl kiadsok, valamint lteznek a kisebb nemzeti Linuxok, amiket ltalban egy orszgon bell hasznostanak ltalnos cllal (kicsiny haznkban j plda erre az UHU Linux, a blackPanther OS s a Frugalware). | |