Térjünk vissza a Linuxhoz. Linux disztribúciónak nevezünk minden olyan Linux rendszert, amelyben Linux rendszer mag működik. Maguk a disztribúciók elkülönülnek egymástól, fejlesztésük egymástól függetlenül zajlik. Olyan ez, mint ha minden autóban ugyanaz a motor lenne, de azokat attó még ugyanúgy külön gyárakban szerelnék be a kocsikba: a kocsik lényegesen mások lennének, bár funkcionalitásuk alapja ugyanaz a motor.
Nagy vonalakban úgy működik a dolog, hogy a kernel-fejlesztők folyamatosan fejlesztik a rendszermagot, kiadják, majd a disztribúciók ráépítenek. A különböző disztribúciókról bővebben a distrowatch.org oldalon lehet olvasni, közülük a legnépszerübb kiadások közé tartozik a Debian, Suse, Mandriva (volt Mandrake), Ubuntu, Fedora Core, Slackware és még hosszan sorolhatnám. Sok különbség található az egyes disztribúciók között: van felhasználóbarát, és van "fapados", ahol a funkcionalitás a lényeg (elvégre szerverre minek grafikus varázsló?), van amelyik kizárólag kereskedelmi, van ami részben az és van ami csak letölthető. Ezen kívül mindegyik rendelkezik egyéni tulajdonságokkal, mint a beállítóközpont, csomagkezelés (programok kezelése). Mindegyik disztribúció más egy kicsit alapból, de természetesen a felhasználón múlik, hogy mennyire alakítja át. Persze ezek között is találhatóak azonos célú kiadások, valamint léteznek a kisebb nemzeti Linuxok, amiket általában egy országon belül hasznosítanak általános céllal (kicsiny hazánkban jó példa erre az UHU Linux, a blackPanther OS és a Frugalware).